sztori: Terhességem 9. hónapjában ha nem volt muszáj, akkor egy fűszálat sem tettem keresztbe. Ebből az okból kifolyólag a nagyobbik fiammal egyszer bent reggeliztünk a nappaliban a dohányzó asztalnál (alapból szuper ötlet). Kakaóscsiga+ tej. Nyúltam a papírzsebkendőért, de mivel lusta voltam felállni, megpróbáltam nyújtózkodva elérni. Persze hogy nem sikerült, viszont két dl tejet zsupsz, ráöntöttem a szőnyegre. Én nagyokos azt hittem, hogy elegendő az, ha ráteszek papírtörlőt és majd az felszívja. Hát persze! Ez szombat délelőtt volt, eléggé sietős volt a hétvége, így a nagy szőnyegtakarítás elmaradt.

megoldás 1.: Nagy has ide vagy oda hétfő reggel muszáj volt valamit tenni, mert kezdett eléggé büdös lenni. Nekiálltam a takarítógéppel, alaposan átmostam. Legalábbis én azt hittem, hogy alaposan. Kétszer is megtettem, mivel az első alkalom után még büdösebb lett. Hát a második után is…

megoldás 2.: Férjem javaslatára kilógattuk és jól kislaggoztuk. Kétszer. Másodjára bespricceltük szőnyegtisztítóval és át is keféztem alaposan. Sikerindex: 0. Szerintem. Férjem szerint tuti lett, de én még mindig éreztem a szagot.

Megoldás 3.: Na ez lett a tuti. Vettem pár zacskó szódabikarbonát és beszórtam vele a kezelendő területet, kicsit bele is dörzsöltem. Hagytam egy fél napot, majd kiporszívóztam. Akármilyen közelről szagoltam a szőnyeget, nem éreztem semmit. Két hétig, bárki jött hozzánk, az volt az első kérdésem: érzel valami büdöset? … 🙂 De nem érzett senki 🙂